2019. január 11-től jelentős változások a termőföld adásvételek, haszonbérletek esetén – mit jelent ez a szerződő felek számára?
A 2014-ben hatályba lépett Földforgalmi törvény intézményesítette a helyi földbizottságokat, melyeknek feladatul szánta a termőföld-adásvételek véleményezését. Tekintettel arra, hogy ezek mind a mai nem alakultak meg, feladatukat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területi szervei látják el. A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás megerősíti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepét a földforgalom ellenőrzésében.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területei szerveinek állásfoglalásával szemben eddig az önkormányzatok képviselő-testületéhez lehetett kifogást benyújtani. Ezen testületek döntése ellen a bíróságon lehetett fellebbezni. A módosítás eredményeképpen a képviselő-testületekhez nem lehet már kifogást benyújtani, ugyanakkor nem szűnik meg a fellebbezési lehetőség. A földbizottságként eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy ajánlást ad, amit a kormányhivatal felülbírálhat, valamint bíróság előtt is megmarad a jogorvoslati lehetőség - a bíróságok ugyanakkor nem változtathatják meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területi szerveinek döntését, csak új eljárás lefolytatására adhatnak utasítást.
A módosítás újraszabályozza a vizsgálati szempontokat is az adásvételek támogatása vonatkozásában: a helyben felmerülő szubjektív körülmények további értékelését adja feladatul. A települési agrárgazdasági bizottságoknak, és a NAK megyei elnökségeinek az új szabályozás értelmében azt is meg kell vizsgálnia, hogy az adás-vételi szerződés
- nem veszélyezteti-e a helyi gazdák életképes gazdaságának kialakítását, fennmaradását;
- nem korlátozza-e a helyi gazdálkodói közösségek kialakulását vagy fennmaradását;
- nem zavarja-e a helyben kialakult földpiaci viszonyokat vagy
- nem korlátozza-e a helyi földművesek földszerzését.
A szerződés jóváhagyásakor értékelni fogják a szerzésre vevőként, elővásárlásra jogosultként jelentkező személyen kívül annak családi körét is – adatigénylés alapján megvizsgálják a család tulajdonában álló földterületek nagyságát, elhelyezkedését. A módosítás célja, hogy a papíron más-más személy tulajdonában vagy használatában álló, de a gyakorlatban mégis azonos érdekkör által művelt gazdasági egység a tulajdon vagy használat szétosztása ellenére is felhalmozási célú földszerzésnek minősülhessen. Szintén figyelembe kell venni, ha a korábbi szerzéseket családon belüli ügyletként másik közeli hozzátartozó javára engedték át, de a használat továbbra is egy kézben összpontosul.
A helyi földbizottság az adásvétel kapcsán megvizsgálja az ingatlan vételárát is – amennyiben eltúlzottnak ítéli meg, nem támogatja a szerzést. A törvénymódosítás erdőnek nem minősülő földek esetében egy 20 éves időszakot jelöl meg, ami alatt meg kell térülnie a beruházásnak, azzal, hogy a piaci körülmények természetes változása és a technológiai fejlődés miatt ezen időszak jövedelmét megfelelően indexálni szükséges. Erdő esetében figyelemmel kell lenni az erdőtalaj örökös erdőjáradéka mellett a faállomány esetleges véghasználatából visszaszámolt jövedelemre is (50 év). Felépítmények vagy ültetvények (pl. gyümölcsös, szőlő) esetében pedig nettó pótlási költség alapján kell azok értékét megállapítani. A szabályozás azonban lehetőséget biztosít egyedi ügyek kezelésére is, annak érdekében, hogy alapos indok esetén a felek az ismertetett szabályozástól el tudjanak térni.
A jövőben földcsere esetében is szükséges lesz a helyi földbizottság jóváhagyására. A módosítás azt a bevett gyakorlatot kívánja a továbbiakban kizárni, hogy egy kisebb – akár osztatlan közös tulajdonban álló – földterületre becserélje magát egy harmadik személy, majd később ezen területre hivatkozással éljen elővásárlási jogával.
Módosul a helyben lakó szomszéd definíciója. A módosítás célja, hogy azok is élhessenek a helyben lakó szomszéd ranghelyen elővásárlási és előhaszonbérleti joggal, akiknek ugyan szomszédos a földje, de a településhatár elválasztja őket (eddig az ingatlannal azonos településen kívánta meg az ott lakást a törvény, január 11-től a szomszéd település lakója is hivatkozhat a Tftv. 18. § (1) bekezdésének c) pontjára).
Módosulnak az állattartók jogosultságai az elővásárlására és előhaszonbérletre azzal, hogy a földek művelési ágának és méretének igazodnia kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez. Tehát például rétre, legelőre a szarvasmarhát vagy kiskérődzőt tartók jelentkezhetnének rá.
Az állattartókkal és földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítását, feldolgozását, vagy ökológiai gazdálkodást folytatókkal immár egy ranghelyen jogosultak elővásárlási és előhaszonbérleti jogra azok, akik kertészeti tevékenységet végeznek vagy vetőmagot állítanak elő. Utóbbi esetén előzetes feltétel, hogy az érintett saját maga a növénytermesztési hatóság által földhasználó szaporítóanyag-előállítóként legyen nyilvántartásba véve.
A törvénymódosítás hatályba lépését követően feles bérletet, valamint részesművelési szerződést nem lehet már kötni, a meglévők pedig legkésőbb tíz év (2028. december 31.) múlva hatályukat vesztik. Továbbra is megilleti viszont a felesbérlőt és a részesművelőt az előhaszonbérleti jog, mint volt haszonbérlőket.
