Változások a munkajogban – 2019.

2018. december 12-én a Parlament elfogadta a Munka törvénykönyvének módosításait, mely többek között a túlóra megváltozott szabályozását rögzíti. A túlóra a munkavállaló rendes munkaidején felül elrendelt munkavégzést jelenti. Nem várt plusz teendők esetén, akár pár perccel a rendes munkaidő lejárta előtt is elrendelheti a munkáltató. Ezt visszautasítani csak bizonyos esetekben lehet (ha például ezzel a munkavállaló túllépné a napi, vagy heti munkaidő legmagasabb mértékét, vagy ha így nem teljesülne a kötelező pihenő idő, azaz a két műszak közti 11 óra, emellett korlátozott a rendkívüli munkavégzése a kisgyermeket nevelő szülőknek is)

A Munka törvénykönyve 2019. január 01-jétől kimondja: a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap, az eddigi 12 hónap helyett.

2019-től alapesetben továbbra is 250 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján évente elrendelhető legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő - a törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának. Kollektív szerződéssel dolgozóknak 300 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, valamint 100 óra önkéntes túlmunka.

Az új szabályok szerint a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.

A heti pihenőnapra vonatkozó szabályozás ezentúl úgy szól, hogy hetenként két pihenőnapot kell beosztani, és ez megtehető egyenlőtlenül. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Ugyancsak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell kiadni - kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottaknál.

Januártól nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a saját jogú nyugdíjas dolgozók után, és a bérükből sem kell járulékokat levonni, csak a személyi jövedelemadót.